Festményszakértő

Amennyiben Festményszakértőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Hamvas Béla

író, filozófus, esztéta
Eperjes, 1879. március 23.
Budapest, 1968. november 7.

Iskoláit Pozsonyban végezte, 1917-ben a családjával Budapestre költözött, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán szerzett tanári képesítést. 1923-tól 1927-ig újságíró volt a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál. 1927-1948 között a F?városi Könyvtár könyvtárosa. 1943-ban az Egyetemi Nyomda kiadta A láthatatlan történet c. - élete során egyetlen önálló - esszékötetét. 1945 januárjában lakásukat lebombázták, könyvtára és kéziratai megsemmisültek. 1945-t?l 1948-ig szerkesztette Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei c. sorozatot, amelyb?l ötvennégy füzet látott napvilágot. 1946-ban jelent meg az Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége címmel az emberiség írásos hagyatékából összeállított szemelvény-gy?jteménye. 1948-ban a feleségével, Kemény Katalinnal közösen írt könyvük miatt - Forradalom a m?vészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon - "B-listázták" és kényszernyugdíjazták. 1948-1951 között földm?ves volt Szentendrén. Itt írta meg irodalmi munkássága egyik f- m?vét, a Karnevál c. nagyregényt. 1951-t?l 1964-ig raktáros volt az Er?m?beruházó Vállalat er?m?-építkezésein. 1964-ben másodszor nyugdíjazták. 1968. november 7-én agyvérzésben halt meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. ~ alkotói horizontja a m?vel?déstörténet szinte valamennyi területét átfogja. Írt filozófiai, szociológiai, kultúrtörténeti, vallástörténeti, eszmetörténeti, klasszika-filológiai és esztétikai tanulmányokat, irodalmi esszéket, regényeket; fordított németb?l, franciából, angolból, latinból, ógörögb?l, héberb?l és szanszkritból. Behatóan foglalkozott a m?vészet minden területével, f?ként a zenével és a képz?m?vészetekkel, els?sorban a festészettel, és azok stílusirányzataival. Az 1940-es évek?l kezdve gondolkodásának tengelyében a "metafizikai hagyomány", az emberiség közös szellemi alapja állt. Rajongott az archaikus-klasszikus harmóniavilágért (Arkhai esszékötet), de kifinomult érzékkel értette és interpretálta a klasszikus szabályok ellen fellázadt huszadik századi új esztétikát (Kubizmus, Öt meg nem tartott el?adás a m?vészetr?l [kézirat]; Tanguy vagy a logisztika misztikája; Zöld és lila; Antik és modern tájkép stb.). A magyar képz?m?vészetr?l feleségével írott Forradalom a m?vészetben c. könyvben néhány esszé kivételével, f?ként a második világháború utáni fiatal avantgárd m?vészek, az Európai Iskola alkotói szellemi távlatait, az "igazságkeres- festészet" lehet?ségeit kutatták. M?vészetelméleti írásaiban Kierkegaardhoz hasonlóan elutasította a mer- esztéticizmust. Az igazi m?vészet mindig megrendít- (tremendumot el?idéz-), és tudatszint-emel- hatású, túl van a létért való küzdelem és a hasznosság szempontjain, és arról ismerhet- fel, hogy benne a "szórakoztatóipari" tömegtermeléssel ellentétben mindig "a halálkészültség magasabb foka" jelenik meg (Metapoiézisz).


Fontosabb m?vészeti tárgyú írásai
- Az esquilinusi Venus, 1934
- Inka kövek, 1934
- A perui vázák esztétikája, 1934
- Az esztétikák szükségessége és hiábavalósága, 1936
- Velázquez, 1937
- Poetica metaphysica, 1938
- Az északamerikai petroglifák, 1939
- A kubizmus, 1943
- ~ -Kemény Katalin: Forradalom a m?vészetben - Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, 1947
- Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei, 1947
- Martyn Ferenc gy?jteményes kiállítása, 1984
- Szellem és egzisztencia (szerk.: CSUHAI I.,utószó: KEMÉNY K.) Pécs, 1987
- ~ 33 esszéje (vál., szerk., bev.: DÚL A.) Budapest, 1987.
Életm?-kiadás (szerk.: DÚL A.)  Anthológia humana /Ötezer év bölcsessége/ Összeáll. és bev.: ~ Szombathely, 1991
3-4. Patmosz 1-2., Szombathely, 1992
5. Babérligetkönyv. Hexakümion, Szombathely, 1993
7. Arkhai, Szentendre, 1995
8-9-10. Scientia sacra, Budapest-Szentendre, 1996-1997
14. Szarepta, Budapest, é. n.
15-16. A magyar Hüperion, Budapest, é. n.

Periodikák
- Bruegel, Sziget, 1935/1.
- Modern szobrászat és m?vészetelmélet, Esztétikai Szemle, 1936/3.
- Nietzsche és a George-kör, Sziget, 1936/2.
- Stonhenge, a szikla extázisa, Napkelet, 1940/7.
- Sík Sándor esztétikája, Esztétikai Szemle, 1943/1-2.
- A halottasének, Forrás, 1943/7.
- Antik és modern tájkép, Forrás, 1943/9.
- Az Európai Iskola kiállítása, Diárium, 1945
- Martyn Ferenc gy?jteményes kiállítása a Képz?m?vészeti F?iskolán, Sorsunk, 1945/2.
- Vándorkiállítás Pécsett, Sorsunk, 1947/1.
- Csontváry nagy cédrusa, Tanguy vagy a logisztika misztikája, Új Symposion, 1972/84.
- Kései m?vek melankóliája, Új Symposion, 1973/100.

Irodalom 
SZ?TS G.: A parton Proteus alakoskodik - A megtalált vers, Korunk, 1973/12.
THOMKA B.: Áttörés a mítosz felé. Bevezetés ~ m?veinek olvasásához. Tanulmányok, A Magyar Nyelv, Irodalom és
Hungarológiai Kutatások Intézete, 1974
DARABOS P.: ~ irodalom- és m?vészetszemlélete 1. rész. 1930-1948, Literatura, 1975/3-4. - 2. rész. Literatura, 1977/1.
HANÁK T.: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk els- felében, Bern, 1981 (~ról: 137-140. o.)
DÚL A.: ~, és "az a bizonyos esszé", Életünk, 1987/9.
KEMÉNY K.: Élet és életm?, in: Szellem és egzisztencia, Pécs, 1987
DARABOS P.: Hamvas-bibliográfia, in: ~: Közös életrend, Budapest, 1988
KEMÉNY K.: Az ember, aki ismerte a saját neveit. Széljegyzetek Hamvas Karneváljához, Budapest, 1990
DARABOS P.: ~ Egy életm- fiziognómiája, I., II., Budapest, 1997.

(Dúl Antal)