Festményszakértő

Amennyiben Festményszakértőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Kállai Ernő

m?vészeti író, m?kritikus
Szakálháza, 1890. november 9.
Budapest, 1954. november 28.

1910: Déva, Oberrealschule; 1910-1913: Pesti Polgári Iskolai Tanítóképz?, 1916-ban diplomázott; 1913-ban tanulmányutat tett Angliában, a skandináv országokban és Amerikában. 1915-ben a Magyar Pedagógia c. lapnál dolgozott. Ekkoriban ismerkedett meg Kassák Lajossal a Ma kiállítótermében. 1920-ig Nagymartonban, majd a kispesti munkástelepi iskolában tanított. Munkássága az 1920-as évekt?l elválaszthatatlan az európai avantgárd m?vészett?l. 1920-1935 között Berlinben lakott, számos újságban, folyóiratban írt kiállításkritikákat, tanulmányokat. A Jahrbuch der jungen Kunst szerkeszt?je volt, ahol a konstruktivizmusról, El Liszickijr?l, Moholy-Nagyról jelentek meg írásai. A berlini Weltbühne c. baloldali értelmiségi folyóirat munkatársa volt, ahol az 1930-as években a Harmadik Birodalom kultúrpolitikáját támadó cikkek láttak napvilágot. Érdekl?dése fókuszában a berlini tartózkodás éveiben a konstruktivizmus m?vészetmegújító ereje és társadalomformáló eszméje, valamint a m?vészi alkotófolyamat, mint emberi tevékenység állt. M?vészetelméleti munkásságának er?ssége abban volt, hogy a látványfestészet és az elvont m?vészet tartalmait és érvényességét egyaránt elismerte, írásai a kortárs törekvések s?r?jében biztos eligazodásról tesznek tanúbizonyságot, a még alakuló életm?vek kvalitásait biztonsággal ismerte fel. Németországból írt csehszlovák, holland, jugoszláv, osztrák, román és pesti folyóiratokba is. Monografikus tanulmányokat, tudósításokat küldött az Ars Una, a Nyugat, a Képz?m?vészek Új Társasága, a Magyar M?vészet, az Új Föld, a Kolozsváron megjelen- Korunk számára. A magyar emigráns m?vészcsoportokkal az aktivista Kassák Ma-körével, Barta Sándorral [az Akasztott Ember c. lap szerkeszt?jével] kapcsolatban állt, támogatta ?ket. Titkára volt a Berlini Magyar Egyesületnek. 1926-ban az Új magyar piktúra c. könyvét egyszerre adták ki Budapesten és Lipcsében [Neue Malerei in Ungarn], amely a magyar m?vészet jelenlétét emelte ki az európai m?vészet összefüggésében. Az írásm- tárgyalja az emigráns m?vészek, Moholy-Nagy, Forbát, Péri és Czóbel, Egry, Sz?nyi kapcsolatát az európai m?vészettel. ~ 1928 körül mint a Bauhaus folyóirat szerkeszt?je, a hazai Tér és Forma, valamint a Munka (szerk.: Kassák Lajos) c. lapokban rendszeresen tudósított a Bauhaus tevékenységér?l. Saját lapot indított 1929-ben, de a Kunstnarr csak egyetlen számot ért meg. Az 1930-as években a nonfiguratív szürrealizmus felé fordult (J. Miró, H. Arp), amely számára a válságkorszak szorongásának kifejez?je. 1935-ben a Harmadik Birodalom nemzeti szocializmusa el?l hazamenekült, itthon a hivatalosan támogatott Római Iskola törekvéseivel szemben a magányosan alkotó m?vészeket támogatta. Egyéni és csoportos kiállításokat szervezett a Fränkel-Szalonban, az Ernst Múzeumban, a Tamás Galériában, az Alkotás M?vészházban. Többek között Czóbel B., Egry J., Bernáth A., Sz?nyi I., Barcsay J., Berény R. m?veit állította ki. Az akkoriban még ismeretlen Vajda L., Ámos I., Anna M., Farkas I., Pap Gy. m?vészetének jelent?ségét ~ fedezte fel. 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1939-1944 között a németül megjelen- Pester Lloyd m?vészeti vezet?je volt. Ebben az id?ben írásai jelentek meg a Szép Szó (szerk.: József Attila), a Magyar Csillag (szerk.: Illyés Gyula), a Jelenkor, a Korunk Szava, az Új Id?k és az Ország Útja c. lapokban. 1945 után nagy lelkesedéssel kezdett bele m?vészeti életünk újjáélesztésébe. Eddigi gyakorlatának megfelel?en továbbra is látogatta a m?vészek m?termeit, bírált, buzdított. A felszabadulást új korszak kezdetének tekintette. 1945 tavaszán a csepeli munkásoknak rendezett kiállítást. A Nagyvilág, a Szabad Szó, a Köztársaság, a Jövend?, a Szabad M?vészet és a több nyelven is megjelen- Új Magyarország közölte korszakelemz- írásait. 1945 májusában megnyitotta Rózsa Miklós emlékkiállítását, amely Ámos I., Barcsay J., Bokros-Birman D., Forgács-Hann E., Gadányi J., Korniss D., Lossonczy T., Martyn F. m?veit vonultatta fel, s kezdete volt az új festészeti és szobrászati irányokat bemutató tárlatoknak. Számos egyéni kiállítást is szervezett, de tevékenységének jelent?s állomásai az ért- kritikai szellemben kiválogatott, aktuális és érték?rz- m?veket felvonultató közös kiállítások voltak. 1946-ban megrendezte az Elvont m?vészet I. magyarországi csoportkiállítását a Képz?m?vészek Szabad Szervezetének Kiállítótermében, az Andrássy út 69. alatt, Fekete B., Gyarmati T., Jakovits J., Lossonczy T., Makarius Sammeer, Marosán Gy., Martinszky J., Martyn F., Vajda L., Zemlényi M. részvételével. A nonfiguratív m?vészetet összefoglaló kiállítást élesen bírálták a Szabad Szóban, amelyre ~ válaszolt. Ebben az id?ben csatlakozott az Európai Iskolához, megalapította a "Galéria a 4 világtájhoz" nev- kiállítótermet, amelyet az Új Világkép c. kiállítás avatott fel. A tárlat a modern technika felhasználásának lehet?ségeit kutatja és mutatja be a m?vészetben. 1947-ben Dési Huber I. kiállítását rendezte meg az Ernst Múzeumban. 1948-ban a korszak legnagyobb összefoglaló kiállítását szervezte és rendezte a Nemzeti Szalonban A magyar képz?m?vészet újabb irányai címmel. Ebben az id?ben esztétikát tanított a Magyar Iparm?vészeti F?iskolán, de a Képz?m?vészeti Szaktanács újkonzervatív nézetei ellen való felszólalása miatt 1948-ban megfosztották a katedrától. Ett?l kezdve fordításokból élt, nem tudta megvalósítani tervezett könyve kiadását, amely az Új magyar piktúra folytatása lett volna Magyar fest?m?vészet Nagybányától napjainkig címmel. Készült Egry- és Vajda-monográfia megírására is. Halála el?tt kényszer- passzivitásba vonult. Életében több mint 900 publikációja jelent meg.


Válogatott publikációk
Új M?vészet I.,Ma, 1921. június 1.
Új M?vészet II., Ma, 1921. augusztus 1.
Kassák Lajos, Ma, 1921. november 15.
A kubizmus és a jövend- m?vészet, Ma, 1922. január 1.
Konstruktivizmus, Ma, 1923. május 1.
A mai m?vészet képproblémái, Ars Una, 1923. november
Ludwig Tihanyi, Der Cicerone, 1924
Francia impresszionisták Berlinben, Magyar M?vészet, 1925
Magyarság és európaiság, Képz?m?vészek Új Társasága, 1926. március 28
Magyar m?vészet külföldön, Magyar Írás, 1927. január
Das Bauhaus lebt, Bauhaus, 1928/2-3.
Rhytmus in Bildern, Die Weltbühne, 1930/41.
Malerei und Film, Fórum, 1933/2.
A n- a m?vészetben, Új Id?k, 1936/2., 1937/1.
Das Kind in der Kunst, Pester Lloyd, 1940. február 24.
Erdélyi m?vészek, erdélyi tájak, Jelenkor, 1941. október 1.
Christus-Visionen der modernen Kunst, Pester Lloyd, 1941. április 13.
A kritikus nagy b?nér?l és a kritika feladatáról, Magyar Csillag, 1942. február
Die Preisträger der Szinyei-Preise, Pester Lloyd, 1943. február 2.
Die finnische Baukunst, Pester Lloyd, 1943. május 18.
Polnische Künstler, Pester Lloyd, Abendblatt, 1944. január 10.
Szabad népnek szabad m?vészetet!, Kis Újság, 1945. április 12.
A magyar fest?m?vészet Nagybányától napjainkig, Demokrácia és köznevelés, 1945
M?vészet a romok között, Jövend?, 1946. február 14.
Vigyázat, M?csarnok!, Esti Szabad Szó, 1946. június 23.
Modern grafikák Svájcban, Nagyvilág, 1947. január 15.
Optikai demokrácia, Diárium, 1947
M?vészet és tömeg, Kortárs, 1947. november 1.
M?vészet és gépi világ, Alkotás, 1948. március-április
Remete, Világ, 1949. április 7.

F?bb m?vei
- Új magyar piktúra, Budapest, 1926
- Neue Malerei in Ungarn, Lipcse, 1926
- Ludwig Kozma, Lipcse, 1926
- Czóbel Béla, Budapest, 1934
- C?zanne és a XX. sz. konstruktív m?vészete, Budapest, 1942
- Mednyánszky László, Budapest, 1943
- A természet rejtett arca, Budapest, 1947
- Picasso, Budapest, 1943
- A tárgyformálás esztétikája, Budapest, 1948 [kézirat, amelyet a Magyar Iparm?vészeti F?iskola hallgatói jegyeztek le és
adtak ki ~ el?adása alapján]
- M?vészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981 (szerk. bev.: Forgács É., teljes bibliográfiával).

Irodalom
KASSÁK L.: Emlékezés ~re, Valóság, 1965/8.
FORGÁCS É.: ~ és a konstruktivizmus, Ars Hungarica, 1975/2.
SZABÓ J.: ~ szellemi hagyatéka, M?vészet, 1975/8.
FORGÁCS É.: Egy utópia lebomlása és lebontása ~ és Moholy-Nagy L. konfliktusa], 1992
Száraz szemmel, 1992, in: FORGÁCS É.: Az ellopott pillanat, Pécs, 1994.

(Muladi Brigitta)