Festményszakértő

Amennyiben Festményszakértőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Lyka Károly

írói álnevei: L. K. lk L L* l. ly Számadó János Sz. J. sz -ó Krónikás K?ris K-s Carlo]
m?vészeti író
Pest, 1869. január 4.
Budapest, 1965. április 30.

1887-ben Nyitrán érettségizett. 1887-1891: Münchenben a fest?akadémián Herterich és Hackl növendéke volt, fest?i tanulmányai mellett Muther-nél [kés?bb a Geschichte der Malerei c. m?vet 1899-ben mesterével együtt adta ki] m?vészettörténetet, Carriere-nél esztétikát hallgatott. Az akadémiai évek alatt Münchenben Hollósy Simon szabadiskoláját látogatta, s életre szóló barátságot kötött vele, amely meghatározta kés?bbi oktatói és m?vészetkritikai tevékenységét. Érdekl?dése kiterjedt a szépirodalomra, a társadalomtudományokra, a filozófiára (Spencer, Taine) és a zenére is. Nyelveket tanult és aktív fordítómunkát végzett pl. olasz nyelvr?l. 1890-1891-ben már cikkeket küldött f?városi lapokba, majd az 1891-ben induló Magyar Hírlapban müncheni m?vészeti eseményekr?l, szellemi mozgalmakról publikált. 1892-ben visszatért Nyitrára, ahol pénzkereseti forrása volt régi festmények restaurálása. Még ebben az évben négy évre Olaszországba utazott, ahol Nápolyban és az Örök Városban már inkább a m?vészettörténetet tanulmányozta. 1896-ban Budapesten telepedett le, a fest?i pályáról végképp lemondott és m?vészetkritikai tevékenységének szentelte magát. Írásaiban élesen szembefordult az akadémizmussal, amelyet Magyarországon Benczúr Gyula, a müncheni akadémián Piloty munkássága képviselt. A téma- és történetmentes szabad festészet mellett foglalt állást, amelyet nálunk a Nagybányai festészet valósított meg. A fest?telep m?ködését ~ indulása pillanatától figyelemmel kísérte. Kiemelked- magyar fest?egyéniségek foglalkoztatták, így kismonográfiát írt Munkácsy Mihályról, Madarász Viktorról, publikált Székely Bertalan falfest- tevékenységér?l, de korán felismerte Rippl-Rónai József és Mednyánszky László jelent?ségét is (1944-ben Nagy István m?vészetér?l írt). 1896-tól írásai rendszeresen megjelentek az Új Id?k hasábjain. 1902-1918 között a M?vészet szerkeszt?je és írója volt. 1904-ben A képírás újabb irányai c. könyvével, amelyben a modern festészeti irányok keletkezését, fejl?dését magyarázta, a Kisfaludy Társaság pályadíját nyerte el. 1906-ban kritikái és m?vészetelméleti írásai a Kis könyv a m?vészetr?l c. gy?jteményes kötetben jelentek meg. 1913-ban Majovszky Pál javaslatára a Magyar Képz?m?vészeti F?iskola tanárává, kés?bb igazgatójává nevezték ki, s 1934-ig dolgozott itt. 1925-t?l a Magyar M?vészet munkatársaként tevékenykedett. A következ- évtizedben két ismeretterjeszt- kötete látott napvilágot, 1931-ben A m?vészetek története, 1935-ben a Képek-szobrok. Utóbbi a m?vészi kifejezés eszközeit, a tárgyat, a vonalat, a teret, a formát, a fény és árnyék összefüggéseit, a kompozíció fogalmát fejtegeti korra, stílusra való tekintet nélkül. Friss szellemben kutatta a 19. század magyar m?vészetét, s tizenhét éven át nemcsak a M?vészet folyóiratban tartott fenn erre állandó rovatot, de saját maga számára is forráskutatást végzett, s ennek alapjain írta meg sorozatát a 19. századi magyar m?vészetr?l, amely 1922-t?l 1954-ig kiadásra került. A m?vészetet a kor m?vel?déstörténeti keretébe foglalta, figyelembe vette a közönség visszahatását is a m?vészet fejl?désére. Nem hagyta figyelmen kívül a közm?vel?dési és gazdasági viszonyokat sem, amelyekkel a m?vészeknek meg kellett küzdeniük. ~ ezeket az írásokat "m?vészeti korképek"-nek nevezte, s ezzel csatlakozott ahhoz az irányhoz, amelyet az irodalomtörténet már alkalmazott. M?vészettörténeti írásaiban a ritka írói erény, a könnyed el?adásmód ötvöz?dik a módszeres kutató-feltáró munkával, amelyek együtt szolgáltatják kimagasló értékét. Író, történész, esztéta, filozófus egy személyben. 1952 és 1964-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szerkeszt?i munkái
1902-1918: M?vészet [a következ- rovatokat szerkesztette és ezekben név nélkül publikált: Hazai Krónika, Külföldi Krónika, Krónika, Adatok m?vészetünk történetéhez, A harctér halottai (1916-tól), Nekrológok]; 1939-t?l Új Id?k; 1986: Pesti Napló.
A következ- lexikonok munkatársa volt: Pallas Nagy Lexikona, 1900 - Révai Nagy Lexikon, 1926, 1935 - Új Id?k Lexikona f?szerkeszt?, 1936-1942 - Új Lexikon, 1936 - Thieme-Becker: Allgemeine Lexikon der bildenden Künstler 1907-t?l.
Botanikai m?ve a Magyar Flóra 1925-ben jelent meg, amelyben a Kárpát-medence kakukkfüveinek rendszerét mutatja be. 1927-ben felkérésre, kutatásokat követ?en ugyanezt írja meg németül Németország, Ausztria és Svájc kakukkfüveir?l Illustrierte Flora von Mitteleuropa címmel.


Válogatott írásai
- Kis könyv a m?vészetr?l, Budapest, 1904, 1906, 1964, 1971 [szerk: D. Fehér Zs.]
- A képírás újabb irányai, Budapest, 1906
- A képz?m?vészet és iparm?vészet határai, Budapest, 1907
- A m?vészet könyve. A képz?m?vészetek történeti és technikai fejl?dése, Budapest, 1909
- Az érem- és plakettm?vészet stílusa, Budapest, 1910
- ~ - MUTHER, R: A fest?m?vészet története, 1-2. (Geschichte der Malerei. 1899.) [ford.: Lengyel G.], Budapest, 1920
- Madarász Viktor élete és m?vei, Budapest, 1922
- A magyar akt kiállítás albuma [szerk.: ~, MAJOVSZKY P., PETROVICS E. Budapest 1925
- Michael von Munkácsy, Wien-Budapest, 1926
- A m?vészetek története, Budapest, 1931
- Képek, szobrok, Budapest, 1935
- Kis krónikák, Budapest, 1938
- Magyar mesterek, Budapest, 1941
- Munkácsy Mihály, Budapest, 1957
- Nagy magyar m?vészek, Budapest, 1957
- Leonardo da Vinci, Budapest, 1958
- Raffaello, Budapest, 1959
- Rembrandt, Budapest, 1962
- Vándorlásaim a m?vészet körül. Visszaemlékezések, Budapest, 1970.

A magyar képz?m?vészet másfél évszázadát felölel- enciklopédikus m?ve:
- Magyar m?vészet 1800-1850. - A táblabíró világ m?vészete, Budapest, 1922 - Magyar m?vészet 1850-1867. Nemzeti romantika, Budapest, 1942 - Magyar m?vészet 1867-1896. Közönség és m?vészet a századvégen, Budapest, 1947 - Magyar m?vészet 1867-1896. Magyar m?vészélet Münchenben, Budapest, 1951 - Magyar m?vészet 1896-1914. Festészeti életünk a millenniumtól az els- világháborúig, Budapest, 1953 - Magyar m?vészet 1896-1914. Szobrászatunk a századfordulón, Budapest, 1954 - Festészetünk a két világháború között, Budapest, 1956 [1982-1983 között a Corvina kiadó ~ m?vei sorozatot adott ki, s ekkor a fenti kötetek újra megjelentek].

Irodalom
Emlékkönyv ~ 75. születésnapjára, Budapest, 1944
M?vészettörténeti Tanulmányok ~ 85. születésnapjára, Budapest, 1954 [Teljes bibliográfiával.]
KISDÉGINÉ KIRIMI I.: ~ Budapest, 1964
LENGYEL G.: A fiatal ~, Budapest, 1964 [M?ért- különlenyomat]
DÉVÉNYI I.: ~ , Látóhatár, 1971/3-4.
MASITS L.: ~, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gádorjáni Szabó Kálmánhoz, Berettyóújfalu, 1980.

(Muladi Brigitta)