Festményszakértő

Amennyiben Festményszakértőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Markója Csilla

m?vészettörténész, esztéta
Budapest, 1967. december 14.

1986-1995: Eötvös Loránd Tudományegyetem; 1995-ben m?vészettörténetb?l, 1997-ben esztétikából, 1999-ben magyar irodalomból szerzett diplomát; 1988-1989: a Hamburgi Egyetem m?vészettörténet szakos vendéghallgatója, Martin Warnke tanítványaként. 1992-1995: Kállai Ern- m?kritikusi ösztöndíj; 1994: Soros Irodalmi Ösztöndíj; 1996-1999: akadémiai ösztöndíj a M?vészettörténeti Kutatóintézetben végzend- munkára (Magyar és magyar vonatkozású m?vészettörténeti bibliográfia, másokkal), 1999 óta a Magyar Tudományos Akadémia M?vészettörténeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben az egyetem mellett a Fiatal Képz?m?vészek Stúdiója Egyesület m?vészeti tanácsadójaként dolgozott, ett?l az évt?l az <lásd>Enigma|Enigma</lásd> m?vészetelméleti folyóirat (alapító) f?szerkeszt?je. Számos tanulmány, m?kritika és katalógus-el?szó szerz?je, publikációi jelentek meg többek között az Új M?vészetben, az Ars Hungaricában, az Élet és Irodalomban, a Kritikában, a Café Bábelben, az Új Forrásban, a Magyar Narancsban, az Enigmában, a M?vészettörténeti Értesít?ben, az Európai Utasban és több tanulmánykötetben illetve tudományos katalógusban. Nemcsak folyóiratot, hanem könyveket is szerkeszt, így Paul Celan válogatott verseit (Budapest, 1996); Marno János kisprózáit (Az anarchia szórendje, Budapest, 1997) és Tandori Dezs- ?sárga könyvének?, az Egy talált tárgy megtisztítása második kiadását (1995), legutóbb pedig József Attila válogatott verseit (Palatinus, 2005, Marno Jánossal közösen) illetve Mednyánszky László naplóit (MNG, 2003, Bardoly Istvánnal közösen) rendezte sajtó alá. Kutatási területe a XIX. század második felének m?vészete és m?vészettörténet-írása, különös tekintettel Mednyánszky László m?vészetére illetve a magyar hangulatkép-festészet történetére. Tudománytörténettel is foglalkozik, szerkeszt?je többek között a Kállai Ern?-életm?kiadásnak. Legutóbbi nagyobb munkája a Magyar Nemzeti Galéria Mednyánszky László életm?-kiállításának tudományos el?készítése ill. rendezése volt, továbbá - szerkesztette a négy idegen nyelven megjelen- tudományos katalógust is.

F?bb m?vei
- A prinzendorfi borpincék. A bécsi akcionizmusról. Új M?vészet, 1994/4.
- A kortárs képz?m?vészet emblematikus tendenciáiról. in: A modern poszt-jai. Esszék, tanulmányok, dokumentumok az 1980-as évek magyar m?vészetér?l (szerk.: KESERÜ K.), Budapest, 1994
- A versre tör- akarat. Paul Celan költészetér?l, in: Paul Celan, Budapest, 1996. (szerk. és bev. ~)
- Peer Sweeney az Átokföldjén át. T. S. Eliot és a fest- Francis Bacon, Enigma, 1996/3.
- Baksai József m?vészete. (kat., Budapest, 1998)
- Mednyánszky-olvasókönyv. Válogatás a m?vész kiadatlan naplóiból, leveleib?l, a rá vonatkozó peranyagból, a korabeli recepcióból stb. Szerk. és bev. ~. Enigma, 2000. 24-25. szám.
- Egy másik Mednyánszky. M?vészettörténeti Értesít?, 2000.
- ?Egy fenséges és egy ijeszt- arc közötti távolság.? Mednyánszky László rendhagyó m?vészetér?l.In:Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. okt. 14-2004. febr. 8. Szerk. és bev. ~ (tud. kat. 2003)
- Mednyánszky László feljegyzései, 1892-1918. Budapest. MNG, 2003. (Szerk. és bev. ~, Bardoly István)
- Munkácsy-olvasókönyv. Válogatás korabeli forrásokból és visszaemlékezésekb?l. Szerk. és bev. ~. Enigma, 2005. 42-43. szám.

Email: markoja@arthist.mta.hu