Festményszakértő

Amennyiben Festményszakértőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Mihályfi Ernő

m?kritikus, újságíró
Bér, 1898. szeptember 3.
Budapest, 1972. november 20.

1918-ig a Budapesti M?szaki Egyetemen tanult, katonaként az olasz frontra került. 1918-ban beiratkozott a budapesti Bölcsészettudományi Karra. 1923-ban Szegeden doktorált. 1962: Rózsa Ferenc-díj; 1965: A Magyar Népköztársaság Zászlórendje. Egyetemi hallgatóként újságírással is foglalkozott. 1920-tól Az Est munkatársa volt. 1923-1924 között az USA-ban kereste kenyerét, közben tudósításokat küldött Az Estnek. Hazatérése után újból itt dolgozott. Több haladó m?vészt - mutatott be els?ként a nagyközönségnek (pl.: Derkovits Gyula, Pátzay Pál). Képz?m?vészeti kritikákat írt a Magyarország c. lapba, melynek 1936-tól felel?s szerkeszt?je. 1939-ben lemondott szerkeszt?i tisztér?l. Bajcsy-Zsilinszky Endrével elindította a Független Magyarországot, melyet társa kiválása után továbbra is szerkesztett. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakításában; belépett a Független Kisgazda Pártba (FKgP). A Magyar Nemzet szerkeszt?jeként is dolgozott. 1944 márciusától, a német megszállás kezdetét?l Béren bujkált. 1945 után az FKgP baloldali szárnyának egyik vezet?je, a Fórum-kör tagja. 1945. februárban a FKgP sajtóf?nök-helyettese, a párt budapesti szervezetének intéz- bizottsági tagja. Újra megindította a Független Magyarországot, az Országos Nemzeti Bizottság lapját, s egy ideig szerkesztette a Világot is. 1947-t?l haláláig országgy?lési képvisel?, 1947. március 17.-szeptember 24. között tájékoztatásügyi miniszter, 1947. május 31.- szeptember 24. között ideiglenes megbízással külügyminiszter, szeptember 24-t?l 1948. november 23-ig a köztársasági elnöki hivatal vezet?je, 1948. november 23-tól 1949. április 12-ig az országgy?lés alelnöke volt. 1949. június és 1951. január között a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnöke, 1949. szeptember-t?l 1951. januárig, majd 1957. szeptember-t?l haláláig a Magyar Nemzet f?szerkeszt?je. Közben 1951. január 27-t?l 1957. április 12-ig népm?velési miniszterhelyettes volt. 1957. április 12-t?l 1958. szeptember 6-ig mint m?vel?désügyi miniszterhelyettes a minisztérium újjászervezését vezette. 1956-ban átvette az evangélikus egyház egyetemes felügyel?i tisztét. A Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagja, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar ENSZ Társaság elnöke volt. Emlékére felesége és fia a Magyar Nemzet fiatal újságírói és rajzolói részére alapítványt tett. Gy?jteményét 1999-ben a Kassák Múzeum mutatta be.

F?bb m?vei
- Nagy el?dök - méltó utódok. Negyvennyolctól - Negyvennyolcig. A magyar ifjúság könyve, Budapest, 1948
- A mérges írók (szerk., bev. tan.), Budapest, 1962
- Emlékirat helyett (cikkek, tanulmányok), bev. tan.: KÁLLAI GY., Budapest, 1975
? M?vészek, barátaim (képz?m?vészeti írások, bev. tan.: PÁTZAY P., Budapest, 1977.

Irodalom
FARAGÓ V.: ~, Élet és Irodalom, 1972/48.
KÁLLAI GY.: A haladás szolgálatában, A múltról a jelennek sorozat, Budapest, 1976
RADÓ GY.: Brazíliai levél ~r?l, Magyar Nemzet, 1977. november 20.
HORVÁTH GY.: Emlékezés ~, Magyar Nemzet, 1978. szeptember 3.
[G. P.]: Emlékezés ~re, Magyar Nemzet, 1978. november 24.
~ (portréfilm, bem. posztumusz, 1978)
CSAPLÁR F.: A ~-gy?jtemény, Kassák Múzeum, Budapest, 1999.

(Faludy Judit)